Mi az az Ipar 4.0?

Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalom elnevezése. A legújabb technológiai vívmányok gyakorlati felhasználásán alapuló minden ipari forradalom nagymértékű változást jelent a gyártás számára azzal a szándékkal, hogy jelentős és széles körű fejlődést eredményezzen.

Rövid történelmi áttekintésként, az első ipari forradalom, amely a gőz- és vízenergián alapult, már az 1760-as években kezdődött. Több mint egy évszázadnyi fejlődés telt el, mire az 1800-as évek végén kezdetét vette a második ipari forradalom, amely a villamosítás előnyeit használta a tömeggyártáshoz.

A harmadik ipari forradalom, amelynek gyökerei 1969-ig nyúlnak vissza, az elektronika, a számítástechnika és az automatizálás fejlődését használta ki. A negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0), amelyről először 2011-ben esett szó, olyan technológiákkal és fogalmakkal ismerteti meg az ipart, mint a dolgok internete (Internet of Things, IoT), a kiberfizikai rendszerek (cyber physical systems, CPS), a hálózatok, a felhőalapú számítástechnika, a kognitív számítástechnika és a mesterséges intelligencia (AI).

Mi a különbség az IoT és az IIoT között?

Azáltal, hogy a fizikai környezetet digitális jelek arénájává alakítja át, az IoT (Internet of Things, dolgok internete) a gyorsabb kommunikáció és jobb analitika révén fejlődést eredményezhet. A csatlakoztathatóság és a hatékony adatcsere képezi az IoT legalapvetőbb részét, ezért gyakorol ez a technológia máris olyan nagy hatást a társadalomra. A „hétköznapi” IoT-technológia gyakori példái közé tartoznak a fitnesz követők, az intelligens otthoni eszközök (intelligens hangszórók, intelligens mérőórák, intelligens villanykapcsolók, kapucsengő-kamerák), a személyes légszennyezettség-mérők és a valós idejű közlekedési információs eszközök, hogy csak néhányat említsünk.
Az ipari dolgok internete (Industrial Internet of Things, IIoT) az IoT egy konkrét felhasználási esetét jelöli, nevezetesen az IoT technológiák alkalmazását az iparban vagy a gyártásban. Az IIoT megközelítés alkalmazásával a gyártók olyan előnyöket használhatnak ki, mint a termelékenység növelése, az alacsonyabb termelési költségek, a folyamatminőség jobb ellenőrzése és a munkaerőigényes feladatok csökkentése.
IIoT eszköz lényegében minden olyan eszköz, amelyet a termelési folyamaton belül telepítenek, és amely hálózaton keresztül cserél adatokat (például üzemállapot, állapot, beállítások frissítése). A modern iparban gyakori IIoT eszközök közé tartoznak a CNC-szerszámgépek, robotkarok, automatizált mobil robotok (AMR), PLC-k és folyamatspecifikus rendszerek, például mérőgépek, hegesztőgépek vagy látórendszerek. Természetesen lehetőség van arra is, hogy retrofit érzékelőkkel szereljenek fel manuális gépekre vagy rendszerekre, hogy azok Ipar 4.0-ra alkalmassá váljanak.

Támogatják a FANUC termékek az IIoT koncepciókat?

A FANUC sikere úttörő szerepvállalásán alapul. A vállalat már az 1990-es években bevezetett egy Ethernet portot a termékeibe, és már akkor felismerte az ipari hálózatra csatlakoztatott berendezésekben rejlő hatalmas lehetőségeket. Akkoriban ez a funkció megkönnyítette az eszközparaméterek olvasását és írását, a programátviteli feladatokat és a biztonsági mentési adatok gyűjtését. Ma már minden FANUC szerszámgép, CNC rendszer és robot IIoT-ra kész.

 

 

Kell-e csatlakoznom az IIoT használatához egy felhőalapú szerverhez?

Nem. Az IIoT előnyeinek kihasználásához a gyártóknak csak a belső hálózatukat, néhány csatlakoztatott berendezést és a kiválasztott FANUC IIoT megoldásokat kell használniuk. Bizonyos esetekben azonban a felhőalapú szerverkapcsolat hozzáadott értéket jelent, például a termelés külső helyszínekről történő felügyeletét vagy a mérnökök által nyújtott távoli támogatást.

 

 

A FANUC IIoT portfóliója csak FANUC berendezésekkel használható?

Nem. A FANUC tisztában van azzal, hogy a gyártóüzemekben jellemzően sok különböző beszállítótól származó berendezés található. Ennek eredményeképpen a legtöbb FANUC IIoT megoldás képes a nem FANUC gyártású berendezések támogatására.